Uvolt es csak uvolt..

sikerult megint belenyulni a tutiba.. masodszulott gyermekunk sem a nyugalom szobra. Sot kimondottan ideges fajta. Az elso par het egy nagy atveres volt. Uvolt reggel, delben, este.. nem átall meg ejszaka is zajongani. Azt is csak azert nem uvolti keresztul a szegyentelenje, mert konkretul cicivel a szajaban fekszik/alszik mellettunk. Hajnalban altalaban nagy nyogesekre ebredunk, amit hernyomozgassal turboz.. Szenved mint allat, de amikor megprobalom bufizetni, tornaztatni akkor ektelen haragra gerjed.. kopkodes-szeru hangokkal nyit, aztan ezt gyorsitja es kecskemekegessel varialja..es hat a vege szazbol kilencvenkilencszer az uvoltes. Sajnos a hangterjedelme is rohamosan fejlodik neki. Hangosabb es oblosebb.. kimondottan bantja a fulet ha egyszer razendit. A felettunk lako gyogyegerek ilyenkor "latvanyosan" felcsavarjak a hangerot. (aztan persze elfelejtik lehalkitani, de ez mar egy masik sztori) Ma hivatalosak voltunk a gyerekorvosnal, persze itt is hozta a formajat. A reflex es  latas vizsgalatok megint elegansan at lettek tolva a kovetkezo alkalomra.. ehehe..multkor ehes volt, most meg faradt... Lehet igy sosem derul ki hogy pl. nem lat. Szegeny doktorno probalta tulkiabalni Olivert, de csufos vereseget szenvedett, igy villamgyorsan befejezte a vizsgalatokat, finoman jelezve, hogy huzzunk mar el a verbe. Mintha az ido ismetelne onmagat, a varoban irigykedve neztem az anyukakat a szupernyugodt, mosolygos, kis puttó gyerekukkel.. mint anno Emmaval mikor idehozott minket a sors.